001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016
Látássérült nézet Normál nézet

 

mini-Nagy tuzlepkeEurópa atlanti partvidékétől egészen az Amurig elterjedt, ahol ikerfaja, a L. amurensis váltja fel. A L. dispar dispareredeti élőhelyeinek lecsapolása után kipusztult. Utolsó példányait Angliában 1850 táján gyűjtötték. A század harmincas éveiben ezekre a helyekre a holland alfajt, a L.dispar batavát telepítették, amely viszont a nyolcvanas évek végére eredeti hazájában került a kipusztulás szélére. Dél-Szibéria és Belső-Ázsia hegyvidékein két nagytermetű rokonfaja él: a L. splendens és a L. violacea. Ebbe a csoportba tartozik még a Góbi-Altaj sivatagos hegyvidékén két példányban gyűjtött  L. dabrerai.A legnagyobb európai tűzlepke, az elülső szárny felső szegélyének hossza 18-21 mm. A hím felül csillogó tűzpiros, mindkét szárnyon keskeny, fekete szegéllyel. Az elülső szárnyon vékony sejtvégi folt, a hátulsón apró szegélytéri foltok láthatók. Elülső szárnyának fonákja halovány narancssárga, hátulsó szárnyának fonákja acélszürke, kék behintéssel a tőtérben. A nőstény valamivel nagyobb, elülső szárnyának alapszíne inkább narancssárga, fekete foltokkal és széles, fekete szegéllyel. A hátulsó szárny fekete, csak a szegélytérszalagja narancspiros. Az első nemzedék a legnagyobb, az utána következő nemzedékek kisebbek. A nőstény példányok fekete rajzolata meglehetősen változékony a hátulsó szárny piros szalagjának szélessége is változó. Repülési idő: két nemzedéke fejlődik évente (május-június, illet július-augusztus), egyes években harmadik nemzedéke is megjelenik (szeptember). Hidegebb helyeken csak egy nemzedéke van. É1őhelye: vízfolyások mente, nedves árokpartok, tocsogós kaszálók, láprétek. A Kárpát-medencében gyakorlatilag minden nedvesebb helyen előfordul, még erős antropogén hatás alattálló területeken is, pl. csatornázott vízfolyások mentén. Az első nemzedék hímjei territóriumot tartanak, de második és a harmadik nemzedék erősen hajlamos a kóborlásra. Ezek élőhelyeiktől igen nagy távolságokra is megjelennek, sőt nem egy esetben „dombtetőznek" Mind a hím, mind a nőstény sebesen repül. Előszeretettel táplálkoznak ernyősökön (Umbelliferae). Hernyójának tápnövényei különböző lóromfajok, elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolapathum), ritkábban a vízi lórom (R. aquaticus). Hazai elterjedése: vízfolyások és állóvizek mentén, nedves területeken még mindenütt megtalálható, de középhegységi irtás réteken is él. A Carpaticum hegyvidékein igen szigetszerű előfordulású, é valószínűleg ott nem is honos, csak kóbor példányok vagy néhány évig tenyésző populációk képviselik a fajt ezeken a területeken. Régen sokkal elterjedtebb volt, és minden bizonnyal a Duna-Tisza köze lecsapolt lápvilágának egyik jellegzetes faja lehetett. Élettere a múlt század közepétől kezdve fokozatosanszűkül. Mára számos helyről eltűnt, de a Kárpát-medence belső területein még mindig gyakori, és helyzete nem annyira katasztrofális, mint Európa nyugati felében. Területi védelme megoldottnak látszik a magyarországi nemzeti parkokban (pl. Kiskunság, Hortobágy) és tájvédelmi körzetekben (pl. Őrség). Lakott területeken is megtelepszik, ha a vizesárkok szegélyét nem nyírják állandóan, hanem csak évente egyszer, a vegetációs időszak végén kaszálják.

Natura 2000 tanácsadás

Natura 2000 és általános természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban a következő elérhetőségeken kérheti díjmentesen Natura 2000 tanácsadó szolgálatunk segítségét:

  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06-30-297-5746
  • www.huro-nature.eu

huro logo_hu

huro slogan_hu

huro eu_logo_hu_right


A weboldal a "A HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK VÉDELMÉÉRT” (HURO/1001/179/1.3.1) projekt keretében,
a SIMONINFO Multimédia és Oktatási Kft. kivitelezésében valósult meg.
Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.