001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016
Látássérült nézet Normál nézet

 

mini-Verfu boglarkaDélnyugat-szibériai faunaelem, lápréti faj. Euroszibériai elterjedésű faj, amely a zonális erdőssztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan Nyugat-Európától Nyugat-Szibériáig egy hosszabb sávban fordul elő. Areája az utóbbi évtizedekben jelentősen beszűkült, különösen Nyugat-Európában, ahol sok helyen kipusztult vagy a kipusztulás közvetlen közelébe került. Hazánkban még szerencsére sokkal jobb a helyzete, hiszen az ország területén szórványosan elterjedt és gyakori faj. Populációi láp- és mocsárréteken találhatók, ahol tápnövénye, az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) tenyészik. A vérfű-hangyaboglárka speciális életmódja folytán került potenciálisan veszélyeztettet helyzetbe. Tápnövény-specializátsága következtében elterjedését már eleve meghatározza tápnövényének, az őszi vérfűnek az elterjedése. Az őszi vérfű Magyarország nagy részén megtalálható, általánosan elterjedt azonban a vérfű-hangyaboglárka nem, ennek oka a lepke obligált mirmekofil életmódjában keresendő, amely tovább szűkíti a lepkefaj potenciális életterét. A válóságban a potenciális életterénél sokkal kisebb területen található meg ez a lepkefaj, amelynek fő okai a helytelenül megválasztott kaszálási időpont és a hagyományos gazdálkodási formák feledésbe merülése. A lepkék imágói július közepétől augusztus közepéig repülnek, a rajzáscsúcs augusztus elejére esik. A megtermékenyített nőstény a petéket az őszi vérfű bordó virágzatára rakják. A hernyók kikelésük után először az éretlen magkezdeményekkel táplálkoznak majd a fiatal lárva selyemszálon függve leereszkedik a talajra (augusztus folyamán egészen szeptember elejéig), ahol a hangyagazda megtalálja és a bolyába cipeli. A hangyagazda kutatások eredménye alapján úgy tűnik, hogy igen sok Myrmica-faj megjelenhet hangyagazdaként: eddig négy Myrmica faj (M. gallienii, M. salina, M. scabrinodis és M. specioides) fészkében találtak vérfű-hangyaboglárka hernyót. A hernyók a bolyban élősködő életmódot folytatnak: hangyatojásokon és lárvákon nevelkednek. A hangyák ezt eltűrik, mivel cserébe cukros váladékkal táplálja őket. A hernyó a hangyabolyban telel, később ott is bábozódik be, hogy aztán a következő év júliusában újból imágóként keljen szárnyra. Mindezekből következően ez a lepkefaj több okból is veszélyeztetett: egyrészt igényli, hogy július közepétől szeptember közepéig virágzó őszi vérfüvek legyenek a réten; másrészt fejlődésük elképzelhetetlen a megfelelő hernyógazda nélkül. A Nyírségben és a Szatmár-Beregi síkon szórványosan elterjedt, nagy egyedszámú populációi nincsenek. A Nyírségben található populációk elégé fragmentáltak (bár itt a populációk közötti kapcsolat még esetleg megvan), így tulajdonképpen mindegyik önálló, védelemre érdemes értéket képvisel. Talán a Daru-láp láprétjén élő populáció kiemelt védelmet kellene hogy élvezzen, hiszen itt él a legerősebb népessége. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott.

Natura 2000 tanácsadás

Natura 2000 és általános természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban a következő elérhetőségeken kérheti díjmentesen Natura 2000 tanácsadó szolgálatunk segítségét:

  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06-30-297-5746
  • www.huro-nature.eu

huro logo_hu

huro slogan_hu

huro eu_logo_hu_right


A weboldal a "A HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK VÉDELMÉÉRT” (HURO/1001/179/1.3.1) projekt keretében,
a SIMONINFO Multimédia és Oktatási Kft. kivitelezésében valósult meg.
Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.