001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016
Látássérült nézet Normál nézet

 

mini-Erdei szitakotoNyugat-szibiriai, Európában a Pireneusi-félszigettől Nyugat-Szibériáig sokfelé megtalálható, de igen széttöredezett populációkban. Finnországban megközelíti a sarkkört, ugyanakkor a mediterráneumban is előfordul. Több országból a század közepe táján kipusztult, néhány más államban pedig csak néhány ismert populációja maradt fent. Kelet felé még nincs teljesen tisztázva az elterjedése más, rokon fajok, illetve alfajok jelenléte miatt. Magyarországon több nagy folyónk mentén él stabil populációja (Tisza, Rába, Dráva, Mosoni-Duna), emellett kisebb folyóvizeinkben is többfelé megtalálható. Általában gyors folyású, hideg vizű folyók lakója, azonban nagyobb folyókon is megtalálható, ha az áramlási viszonyok, aljzat és vízminőség megfelelő. Álló vizekből nem sikerült még kimutatni a fajt a mi szélességi fokunkon. A lárva az erősebb sodrú vizet és a durva homok aljzatot kedveli. Ezek a víztestek általában nem tudnak nyáron sem erősen felmelegedni, oxigénben gazdagok. Maga a lárva erőteljes felépítésű, a hazai Gomphidák közül a legrobosztusabb. Jól mozog az aljzatban és úszik is szükség esetén. Nagyobb folyóknál a sodorvonal közelében, illetve sebesebb szakaszokon él. Kibújása szinkronizált, azonos élőhely esetében a G. vulgatissimus és a S. flavipes között szokott kelni, május vége felé. Vannak azonban ettől eltérő megfigyelések is, olyan élőhelyről, ahol ez a domináns Gomphida; pl. Kőszeg, Gyöngyös-patak, szeptemberi kibújása is tapasztalható volt. A Gomphida imágók közül ezt a fajt tekintik a leginkább mozgékonynak. A fiatalok és az adult példányok életük jelentős részét erdős területen töltik, a vízfolyásoktól nagyobb távolságra levő állományokba is eljutnak. Erőteljes, surranó röptük miatt elég nehéz ilyen helyeken beazonosítani őket, azonban néha meg lehet figyelni, amint erdei tisztásokon, nyiladékokban leülnek pihenni. (Ezek a helyek azonban nem szolgáltatnak információt a kifejlődés helyéről.) Egyes nyugati szerzők szerint kimondottan egymástól eltérő helyeket részesítenek előnyben a lárvák és az imágók. Hazai tapasztalatok ezt nem igazolják egyértelműen, azonban kétségtelen, hogy az imágók számára igen fontos az erdővel borított környezet a vízfolyások mentén, és nagyobb távolságokra is eljuthatnak az eredeti kibújási helytől, megfelelő denzitási viszonyok mellett persze ott is fellelhetők. Kétségtelen az is, hogy imágót lehet olykor találni olyan vízfolyásoknál is, ahol a lárva vagy exuvium mégoly intenzív kutatások során sem került elő. A faj számára a legnagyobb veszélyt a folyóvizek vízminőségének romlása, az áramlás lecsökkenése (duzzasztás), esetenként szabályozási munkák jelentik. Európai szinten általánosnak mondható a faj jelentős visszaszorulása, az egyes populációk elszigetelődése. Valószínű azonban, hogy a valós helyzet nem annyira katasztrofális, mint ahogy azt a felmérések mutatják. Hazánkban több stabil, népes populáció ismert nagyobb folyóink mentén és - az imágók mozgékonyságát alapul véve - a köztük való géncsere lehetősége sincs kizárva. A kisebb vízfolyásokon lévő népesség sorsa bizonytalanabb, ezeknek fokozottabb figyelmet kell szentelni. Az európai népesség megőrzése szempontjából szerepünk nem lebecsülendő. Védett!

Natura 2000 tanácsadás

Natura 2000 és általános természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban a következő elérhetőségeken kérheti díjmentesen Natura 2000 tanácsadó szolgálatunk segítségét:

  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06-30-297-5746
  • www.huro-nature.eu

huro logo_hu

huro slogan_hu

huro eu_logo_hu_right


A weboldal a "A HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK VÉDELMÉÉRT” (HURO/1001/179/1.3.1) projekt keretében,
a SIMONINFO Multimédia és Oktatási Kft. kivitelezésében valósult meg.
Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.