001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016
Látássérült nézet Normál nézet

Voroshasu unkaHazánkban síkvidékeken általánosan elterjedt, de a dombvidékeken is gyakori, sőt helyenként középhegységeinkben is előfordul. Még a legkisebb pocsolyában is megtalálható. Kedvelt élőhelyei a növényzettel sűrűn benőtt vízfoltok, amelyek gyorsan felmelegednek. A kifejlett állat 4-5 cm hosszú. Teste zömök, feje rövid és lapos, szemei kiállóak, pupillái szív, csepp, vagy háromszög alakúak. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között úszóhártya feszül.

Viszonylag korán, március közepén, végén hagyja el telelőhelyét és keresi fel a vizeket. Jól úszik és bukik a víz alá, de a szárazon esetlenül mozog. Ha megzavarjuk, az iszapba bújik, ahol láthatatlanná válik. Ebben segítségére van hátának színe is. A hímek április elejétől a víz felszínén lebegve belső hanghólyagjuk segítségével folyamatosan szólongatják jellegzetes „unk-unk” hangjukkal a nőstényeket. Azok az év során több ízben is párzanak a hímekkel és rakják le egyesével petéiket a vízinövények leveleire, illetve az aljzatra, egy-egy alkalommal közel százat. A petéket kis csomókban ragasztja a vízinövényekre, vagy a víz fenekére. Az ebihalak kb. 14-18 nap alatt bújnak ki, s júliusban már átalakult békákat láthatunk. A vöröshasú unka a nyári időszakot folyamatosan a vízben, vagy közvetlen közelében tölti, de tartósan nem hagyja el azt. Október elején elhagyják a vizet és a szárazföldön keresnek maguknak fagymentes helyeket a tél átvészelésére. Tápláléka apróbb rovarokból, pókokból, meztelen csigákból áll. A lárvák cyklopsszal, vízibolhával, puhatestű vízirovarokkal táplálkoznak. Ennek ellenére hazánkban általánosan elterjedt, mindenütt gyakori faj. Az egész állományt veszélyeztető tényezők nincsenek. Erős mirigyváladéka miatt, természetes ellensége gyakorlatilag nincs is. A látszólag védtelen unkák két nagyon jellegzetes védekezési mechanizmussal próbálják megakadályozni a ragadozókat abban, hogy megegyék őket. Az egyik, a bőrmirigyeik által kiválasztott bombinin nevezetű bőrméreg, amely nem is elsősorban mérgező hatásával, hanem csípős, keserű ízével risztja el a ragadozókat. Természetesen, ha egy ilyen unkát kézbe vennénk, utána feltétlenül mossunk kezet, mert ez a bőrméreg igen könnyen kötőhártya gyulladást, nyálkahártya irritációt okozhat. A másik védekezési viselkedésformájuk az úgynevezett „unkareflex”, amely abból áll, hogy, ha nem tudnak már elmenekülni a ragadozó elől a szárazföldön, akkor egy hírtelen mozdulattal a végtagjaikat a testük fölé fordítják, kihomorítanak, felvillantva ezzel a mozgáskombinációval a torok és a has élénk színű, veszélyre figyelmeztető foltjait. Védett.

Natura 2000 tanácsadás

Natura 2000 és általános természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban a következő elérhetőségeken kérheti díjmentesen Natura 2000 tanácsadó szolgálatunk segítségét:

  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06-30-297-5746
  • www.huro-nature.eu

huro logo_hu

huro slogan_hu

huro eu_logo_hu_right


A weboldal a "A HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK VÉDELMÉÉRT” (HURO/1001/179/1.3.1) projekt keretében,
a SIMONINFO Multimédia és Oktatási Kft. kivitelezésében valósult meg.
Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.