Az ürge (Spermophilus citellus) a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó, 22-24 cm hosszú, karcsú testű, 7 cm farokhosszúságú állat. Fülei aprók, bundája hátán világos pontokkal tarkított sárgásszürke alapszínű, a hasoldalon rozsdasárga, míg a nyaknál fehér. Mellső végtagjai satnyábbak a hátsóknál. Nyílt rövidfüvű területek lakója. A nappal aktív állat veszély esetén felegyenesedve jellegzetes füttyöt hallat, mely felhívja fajtársai figyelmét a közelgő ellenségre. Más emlőssel nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj. Jelenlétét a 4-5 cm átmérőjű ürgelyukak felfedezésével is valószínűsíthetjük. Az ürge élettevékenységében szigorú menetrendet követ az év során. Kora tavasszal a nagyobb termetű hímek jelennek meg először a felszínen. Miután megvívták párviadalaikat a legjobb területekért, végre a nőstények is előkerülnek. A párzási időszakot követően a nőstények fészket építenek a járatrendszer egy védett kamrájában. A vemhességi időszak, az ellés és a szoptatás június végén zárul le, a fiatalok ekkor kezdenek önállósulni. Ilyenkor kisebb csoportokat is láthatunk a felszínen együtt mozogni. A hímek a párzást követően már nem foglalkoznak fajtársaikkal és területet sem védenek, ilyenkor már a táplálkozás köti le idejük nagy részét. A nőstények és a fiatalok csak nyár közepén kezdhetik meg a téli álomhoz szükséges zsírkészletek felhalmozását. Ebből adódik a téli álomra vonulás ütemezése is: a nagy, kifejlett hímek már augusztus közepén elvonulhatnak lezárt üregeik mélyére, a felnőtt nőstények szeptemberben jutnak olyan állapotba, hogy ezt megtehessék, míg fiatal állatokat akár még október vége felé is megfigyelhetünk a felszínen. A téli álom során az ürge életműködései egészen lelassulnak, testhőmérséklete a környezet hőmérsékletére esik vissza, mely abban a mélységben a föld alatt sosem éri el a fagypontot. Szélsőséges esetben azonban már mértek kevéssel fagypont alatti testhőmérsékletet is, mely nem okozott az állatnak maradandó károsodást! Közösségi jelentőségű (NATURA 2000) faj. Védett.