Európaszerte rendkívül ritka, kihalással fenyegetett rovarevő növény, mely közepesen tápanyagdús tavakban, láptavakban találja meg életfeltételeit. Közép-Európában csak kevés termőhelye ismert. Magyarországon a Somogy megyei Baláta-tóban él. Populációdinamikájára jellemző, hogy kedvező években nagy tömegben jelenik meg, de szárazság esetén visszaszorul, úgy hogy évekig nem, vagy alig lehet megfigyelni. Ebben feltehetően a víz visszahúzódásával együtt járó tápanyagdúsulás is szerepet játszik. A termőhely minőségében, zavartalanságában, természetességében beálló változásokat a legérzékenyebben jelzi. Hazai populációinak száma alapján unikális. Több egykori lelőhelyéről kipusztult. Fontosabb veszélyeztető tényezők: szárazság, erősen ingadozó egyedszám, tápanyagfeldúsulás hatására a konkurens lebegőhínár fajok előretörése, a termőhely természetes feltöltődése, gyűjtés. a harmatfűfélék családjának tagja, nálunk melegkori reliktumnak tekintik. A növény vízszintesen elhelyezkedő, gyökér nélküli szára közvetlenül a vízfelszín alatt úszik, (3-)5-10(-15) cm hosszú. A levelek kicsik (10-15 mm hosszúak), (4-)6-9 tagú örvökben állnak, tövükön összenőttek. A levélörvök a hajtástengely teljes hosszában, sűrűn egymás mellett állnak. A levélnyél ék alakban kiszélesedő, a szártól távolabbi részén 4-7 mm hosszú sertéket visel. A levéllemez homorú, kagyló alakú, 5-8 mm átmérőjű, a középér mentén összecsukható (csapócsapda), apró állatok érintésére záródik. A virágok látszólag a levelek hónaljából eredő kocsányokon magánosan állnak, vagy végállóak, sugarasak, többnyire öttagúak, kétivarúak, a csészelevelek tövükön összenőttek, 3-4 mm hosszúak, a szirmok zöldes-fehérek, 4-5 mm hosszúak. Általában nem nyílnak ki teljesen (kleisztogámia). A bibék száma 5, július-augusztus hónapokban (néha már júniusban) virágzik. A termés gömb alakú, együregű tok. Vegetatív állapotban esetleg rence (Utricularia) fajokkal téveszthető össze, de ezek levéllemeze nem alakult csapócsapdává, hanem a sallangokon apró hólyagocskák fejlődnek. Az aldrovanda élőhelye a sekély, erősen felemelkedő állóvizek, amelyek mészmentesek és tápanyagban is meglehetősen szegények, például vizesárkok, kisebb tavak, illetve nagyobb tavak parti részei. „Vadászatkor” összecsapódó leveleivel apró víziállatokat zsákmányol, melyek a szőröket megérintik. Védett.