A magyarországi Natura 2000 terület kiterjedése 84 hektár. Főbb élőhely típusai a sík és dombvidéki kaszálórétek, valamint a mészkedvelő üde láp- és sásrétek közé sorolhatók. A terület jelölő fajai a réti angyalgyökér (Angelica palustris), a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a mocsári teknős (Emys orbicularis).
A Hanelek néven ismert terület Nyírábrány és Fülöp települések közigazgatási határaiban terül el, lenyúlva az államhatárig. Még napjainkban is igen szép és változatos példáit figyelhetjük itt meg a Nyírség hajdani lápvilágának, annak ellenére, hogy a XIX. század végén indult lecsapolási hullám ide is elért. Az egymás közelében, a homokbuckás vidék mélyedéseiben kialakult „nyírvíz-laposok” vizének levezetésére készített árkok az Érmelléki-csatornába torkollnak. Szerencsére a lecsapolás nem volt tökéletes, így mindig van annyi nedvesség a terülten, ami napjainkig lehetővé tette a múltidéző ritkaságok hírnökeinek fennmaradását. Sajnos a környező homokbuckák növényzete nem volt ilyen szerencsés, hiszen a tájra jellemző homoki tölgyerdők egyetlen maradványa sem található már meg. Helyüket akácos ültetvények vették át.
A lápvidék fásszárú vegetációjában megfigyelhetjük viszont a festői látványt nyújtó babérfüzes nyírláp növénytársulást (Salici pentandrae – Betuletum pubescentis), melyben a fehér törzsű, védett molyhos nyírfák (Betula pubescens) állománya alatt a világoszöld tőzegpáfrányok (Thelypteris palustris) alkotnak összefüggő szőnyeget. A fás lápi vegetációt képviseli még a jóval gyakoribb rekettyés fűzláp társulás (Calamagrosti-Salicetum cinereae), mely áthatolhatatlan bozótot képez, csöndes búvóhelyet biztosít a vadaknak is. A mélyebb, nyílt vizű foltokon a békaliliom (Hottonia palustris) hínárja nyújtja rózsaszín virágait a víztükör fölé. A zsombékosokban néhol találkozhatunk a heverő szárú, ritka kúszó csalánnal (Urtica kioviensis). A láprétek és egyéb nedves kaszálórétek a jégkorszak végéről itt maradt hidegebb klímát kedvelő virágoknak is otthont adnak. Ilyen a kék virágú szibériai nőszirom (Iris sibirica), a széles levelű fehér zászpa (Veratrum album), vagy a nagy, sárga virágú zergeboglár (Trollius europaeus) nemrég megtalált néhány példánya. A terület egyik legjelentősebb botanikai ritkasága a réti angyalgyökér (Angelica palustris). Szintén a nedves rétek jellemző orchideája a pirosas virágú pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans), a szegfűféléket pedig a nyár végén virító, sallangos szirmú buglyos szegfű (Dianthus superbus) képviseli. Ez a pompás vidék azonban még korántsem teljesen feltárt, természeti értékeit tekintve. Gyanítható, hogy – különösen az ízeltlábú állatok közül – még számos ritka faj jelenléte igazolódhat.
A védett természeti értékek e gazdagságának fennmaradását a terület vízháztartásának javítása és a rétek elcserjésedésének megakadályozása biztosíthatja. |
