A magyarországi Natura 2000 terület főbb élőhely típusai a pannon szikes sztyeppék és mocsarak, természetes disztróf tavak és tavacskák, síksági pannon löszgyepek, mészkedvelő üde láp- és sásrétek, valamint euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal. A terület jelölő fajai: aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa), mocsári teknős (Emys orbicularis), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), ürge (Spermophilus citellus), vidra (Lutra lutra), réti csík (Misgurnus fossilis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) és lápi pác (Umbra krameri). Ugyancsak a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet része, amely többféle élőhelyet magában foglaló terület, közösségi jelentőségű élőhelytípusai: pannon szikes sztyeppék és mocsarak, erdőssztyepp tölgyesek, sík- és dombvidéki kaszálórétek, mészkedvelő üde láp- és sásrétek, síksági pannon löszgyepek, természetes disztróf tavak és tavacskák. Ezen kívül még magában foglalja a Berettyó-folyó határközeli szakaszát. Legfontosabb területrészei a Háromág, Fekete-lapos, Fóka-part, Középső-szik, Óriás-part, Csere-erdő és a Berettyó folyó. A jelölő növényfajokon kívül értékes fajok még a bánsági sás (Carex buekii) – a Berettyó folyó pocsaji és kismarjai szakaszán – , kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), az őszi kikerics (Colchicum autumnale) óriási állományai, és az agárkosbor (Orchis morio). Nagyon értékes területrésze a Háromág, jelentős az itt található aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) és környékén az öldöklő aszat (Cirsium furiens) állomány. Gyepek, lápok és szántók mozaikja. A gyepek kis részét kaszálják, egy részén szarvasmarha legeltetés folyik. A nedvesebb részek fészkelő madárfajai a bíbic (Vanellus vanellus), nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus). Jelentős a terület ragadozó madárvilága is, költ a darázsölyv (Pernis apivorus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). A fekete gólya (Ciconia nigra) fészkelése is ornitológiai jelentőséggel bír, illetve bírt a korábbi években. Berettyó mentén nagy számban költ a függőcinege (Remiz pendulinus). Értékes a Berettyó, ezen szakaszának halfaunája, több védett faj is előfordul. A terület egy részén legelő állattartás folyik, részben kaszálják. Az élőhelyek kedvező fenntartására és a cserjésedési folyamatok visszaszorítására növelni kellene a legelő állatlétszámot. |